A bankszámlád legnagyobb pszichés ellenségei: érzelmek, tudatalatti, irracionalitás.

Van egy olyan mondás, hogy spórolni csak az tud, akinek van miből. Ez szó szerinti értelemben igaz is, de átvitt értelemben pont fordítva van. Akinek van miből általában sokkal kevésbé tervezetten és tudatossággal kezeli a pénzt, mint az akinek mindent jól be kell osztania és meggondolnia mire költ. A következő cikkben a felesleges költések elleni pszichológiai harchoz következik néhány hasznos gondolat.

Nincs is költségvetésed

Legyen! Ez önmagában is egy hosszú téma, de a legminimálisabb dolog, hogy tisztában vagy vele mennyit költessz havi szinten. Mégjobb ha azt is tudod milyen jellegű kiadásokra mennyit. Ennél is jobb, ha előre meg is határozod magadnak, hogy mire és mennyit fogsz költeni. De még ennél is sokkal jobb, ha tartod is magad hozzá. A hab a tortán pedig az, ha ezeket a budgeteket igyekszel optimalizálni és csökkenteni is ahol lehet. Költségvetés nélkül egy gyeplő nélküli ló a bankkártyád, nincs felette kontroll és a fenti 3 tényezőnek vagy kiszolgáltatva.

Alternatívák

Amit könnyen megtehetnénk (de általában ezt sem tesszük), hogy havi szinten követjük mire mennyit költünk. Az apró jelentéktelennek tűnő költéseket fejben nem is tekintjük költésnek. 1-1 kávé, doboz cigi, csoki, 200Ft-os ruhatár, 50 Ft-al több valamire. A szokásaink, amikre költünk havi és éves szinten egész jelentősek lehetnek. De ez csak az egyik dolog, amit a költéseink során általában nem veszünk figyelembe. Ami még ennél is ritkábban fordul meg az emberek fejében az az, hogy az adott dolog vagy dolgok megvásárlása helyett ugyanezt az összeget még mi másra költhetnék, ha a kettő közül választani kellene.
A közgazdászok ezt opportunity cost-nak hívják. Ez az a haszon, amitől elesünk azzal, hogy a pénzt nem valami más alternatív dologra költöttük.
Például amikor új ruhát veszel a szilveszteri bulira, nem gondolkodsz el azon, hogy amúgy egy repülőjegyet is vehetnél februárban vagy egy hétvégét egy wellness hotelban néhány ilyen beruházásból

Érzelmek és megtévesztés a kereskedelemben

Az érzelem az a tényező, amikre a kereskedelem már régen rájött, hogy a legjobban befolyásolja a vásárlást. És ez így is van. A felesleges költéseid egyik legnagyobb hajtóereje az érzelmeid.

Erre épülnek a reklámok a tévében és minden más is az utóbbi 30 évben. Vegyük a Coca Colát egyszerű példának. Soha nem láttál olyan reklámot, ami egy szót is szólt volna magáról a Coláról. Mindenhol életérzés, karácsony, barátok, öröm és hasonló dolgok vannak hozzá társítva, azon kívül hogy mindenki ezt issza mindig, igyad te is.

Lehet, hogy adott dologra nincs is szükséged, de valamiféle érzelmi kötődés alakul vagy alakult ki benned. Biztosan éreztél már olyat, hogy tudod, hogy igazából nincs rá szükséged, de olyan menő, vagy olyan jól néz ki, vagy egyel újabb mint ami neked van… stb. (iPhone?) Erre alapoznak a csomagolással, a termékelhelyezéssel és a különféle akciókkal is. A mindenféle sale, leárazás, akció, szezonális kedvezmények, balck friday szerdától vasárnapig, kuponok, különleges árcímkék, egy hétig tartó akciók és minden más azt a célt szolgálja, hogy amikor megvetted az adott dolgot, azt érezd hogy jó üzletet kötöttél. Tulajdonképpen spóroltál is, hiszen olcsóbban kaptad meg most. Teljesen jó döntés volt, hogy megvetted.

A másik hasonló hatékony taktika, amikor valaminek a vélt vagy szubjektív értékét növelik meg ezért a valós értékénél drágábban is megveszed. Az éttermek nagy szakértői ennek a kilométer hosszú hangzatos szavakkal teletűzdelt fogások neveivel, a mindenféle rituálékkal járó bor töltögetés és felszolgálással, szakzsargon és szofisztikált borra aggatott jelzőkkel. De egy átlagos street food vagy bármi más feldobható kettes szorzóval, ha a kézműves szót elé teszik.

Impulzusvásárlás. Szintén az érzelmek és az irracionalitás szüli és persze a kereskedelem is igyekszik minden létező pszichológiai módszerrel katalizálni. Ennek is van ellenszere, például a tudatos (bevásárlólistás) vásárlás, vagy az, hogy nem mész éhesen nagybevásárlást intézni.

Irracionális könyvelés fejben

Mentálisan, fejben egész furcsa módokon könyvel el egy-egy költést vagy rendel értéket egyes dolgokhoz a tudatalattink.
Egy ismert példa erre, hogy mi lenne, ha 10.000 forintért vennél egy koncertjegyet, de a koncertre menet kifújja a szél a kocsi ablakán. Ha vehetnél egy másikat 10.000 forintért, megvennéd-e?
Ugyanígy, mi történne, ha a tízezrest fújja ki a szél a jegyvásárlás előtt az ablakon. Elővennél egy másik tizest, hogy megvedd a jegyet?
Sokan más értéket tulajdonítanak a koncertjegynek, mint a tízezresnek amiből megvették. Fejben a koncertjegy már az “elköltött” kategóriában van, meg lett véve, a pénz el lett költve rá. Míg a tízezres még nem volt fejben elkönyvelve mielőtt elveszett, ezért 10.000 Ft továbbra is elköltésre vár. A válaszadók nagyrésze nem venne új koncertjegyet, viszont simán elővenne egy újabb tízezrest ha még nem vette volna meg.

Egy másik példa a váratlan bevétel, vagy év végi bónusz. Ezekkel az ember sokkal könnyelműbben bánik és ezeket a költéseket nem könyveli fejben a tényleges költségeihez.

Ehhez hasonló vakfolt a mentális könyvelésben az apróbb szokásokból adódó gyakori kis összegű költés. Ebéd utáni kávé, reggeli kávé, doboz cigi például.

Relatív érték

Az irraicionális emberi gondolkodás érdekes példája amikor pénzről van szó az, hogy ugyanannak a dolognak más környezetben más értéket tulajdonítunk. Például a webshopokban már régen rájöttek, hogy érdemes ugyanannak a terméknek és szolgáltatásnak deluxe, prémium, VIP és hasonló drágább verzióit is feltüntetni, ami mellett a sztenderd verzió olcsóbbnak tűnik. Ez bizonyítottan növeli az eladásokat, mivel a drágább verziókkal összehasonlítva relatív olcsónak érzed és azt gondolod, jól jártál a vásárlással.
Hasonló példa, hogy egy 5000Ft-os dolog (mondjuk egy toll) vásárlásakor az emberek nagy része hajlandó másik üzletbe menni, ha ott 1000-1500 Ft-al olcsóbban megkapja. Ezzel szemben viszont egy 150 ezres termék (mondjuk egy öltöny) megvásárlásakor már ugyanezért az 1000-1500 Ft-ért nem megy át másik üzletbe. Relatíve nem érződik tételnek

Önfegyelem

Természetes, hogy az emberek irracionálisak a pénzzel kapcsolatban. Ezért használunk jó esetben költségvetést tervező applikációt vagy excellt vagy kockás füzetet, amit a nagyanyánk is használt és felírt bele minden kiadást és bevételt. De egyik megoldás sem ér semmit, ha nincs elég önfegyelmed és nem tartod magad a kitűzött célhoz az idő nagy részében.